Lendületes évkezdés

Úgy volt, hogy a vizsgálatok miatt nem voltunk sehol a nyáron (csak egy hosszú hétvégén), így szerencsére maradt év végére annyi szabim, hogy 2 hetet itthon tudtam lenni december végén. Vártam ezt a pihenést, mint a messiást, és nagyon jó is volt, feltöltött. Januárban pedig az első munkanap előtt alig aludtam valamit (melatonin ide vagy oda), mert hogy jaj, mi lesz megint vissza kell menni dolgozni, meg a nehezen elindulás reggel, meg a motiválatlanság, meg a munkaidő, mint kötöttség, meg a stressz és társai. Aztán közben meg minden olyan jól sikerült. Újból érdekesek a feladataim (egyébként ugyanazok, mint akkor voltak, amikor egyáltalán nem érdekeltek), nem esik nehezemre a bejárás, a bent maradás, nincsenek koncentrálással kapcsolatos problémáim és figyelemzavarom (legalábbis olyan mértékűek nincsenek, amik már bonyodalmakat okoznának), és szerencsére nem idegesítem fel magam különösebben semmin sem. Kicsit félek leírni, de úgy néz ki, hogy talán kezdek kifelé jönni a depresszióból. Persze volt már olyan, hogy azt hittem, vége és jól vagyok, majd mégis pár hétre újból leteremtett. Mindenesetre legyünk optimisták. 

Túl vagyunk az alloimmun vérvételen is, majd 6 hét múlva kapjuk meg az eredményt. Hezitáltam, hogy elhalasszuk-e, mert nőtt egy kisebb fajta takonygóc az orrmandulámon  vagy annak a helyén (bocsánat, ha kicsit több az információ). Semmi egyéb bajom nem volt, csak az az alattomos izé. Ugye Fülöp szerint egy ilyen vérvétel előtt nem hogy betegek nem lehetünk, de egy hónapon át beteg ember társaságában sem tartózkodhatunk. Persze ez ilyen enyhe télen és pont az ünnepek alatt azért valljuk be elég kivitelezhetetlen. Ez az az időszak, amikor az ember viszonylag rövid időn belül rengeteg ismerőssel találkozik, akikben tuti lappang valami, az éppen immunrendszerüket fejlesztő, örökké bacis és vírusos rokon és barát gyerekekről meg már ne is beszéljünk. Mindenesetre a lényeg a lényeg, hogy szerintem sikerült az összes cseppfertőzéssel terjedő bacilussal és vírussal találkoznom a vérvétel előtt. Fel is hívtam a labort, hogy mit javasolnak, menjek vagy ne menjek a vérvételre, mert ez a Fülöp által javasolt 1 hónapos karantén végülis csak nem jött össze. A laboros hölgy a problémámra egy sátáni kacajjal reagált és a tudtomra adta, hogy mennyire nem ért egyet a dokival ezen a téren és nyugodtan menjek, ha nincsen lázam. Így is történt. Kíváncsi vagyok, mi sül ki belőle. 

Közben pedig a következő vitaminkupaccal készítem fel a szervezetem a márciusi lombikra:

- 1*1 Omega 3

- 1*1000 mcg metilfolsav

- 2*750 mg C-vitamin

- 1*500 mg magnézium

- 1*1 Fertilovit kapszula (multivitamin, amit a Kaáliban ajánlották, és B vitaminokat, Cinket, D vitamint, szelént és Q10-et is tartalmaz, ezért azokat már nem szedem külön)

Ezeken kívül pedig természetesen velem tartanak a régi barátaim is: a metformin, l-thyroxin, és az inozitol. Egyelőre mással nem bombázom a testem és türelmesen várok. Nem siettetek most semmit, tényleg úgy érzem, hogy most minden a helyén van.