Kicsit elmaradtam az írással, mert már jó ideje voltam vizsgálatokon, sőt a laboreredményeim is pár hete megvannak. Csak hát elég sok van a munkában, mindennap túlórázom, itthon pedig nem sok kedvem van újra pötyögni a gépen. Mondjuk legalább elmondhatom, hogy újra kezdem élvezni a munkát, ami nagy szó, mert a 2. vetélés óta (2013. január) igencsak csökkent a motivációm, a 3. után (2013. október) meg hát szinte el is tűnt, holott a terhelhetőségem korábban határtalan volt, és a munka az elsők között szerepelt az életemben...de most szerencsére újra szeretem és ez jó érzés.
Szóval a cukorterhelésem eredménye:
0' Glucose: 5.2
60' Glucose: 7.2
120' Glucose: 6.5
0' Inzulin: 9.9
60' Inzulin: 54.3
120' Inzulin: 55.9
Hát ez igencsak jó az előbbiekhez képest...Annyira meglepődtem rajta, hogy majdnem kiesett a szendvics a számból, amikor megláttam. Ennek az az oka, hogy vittem a saját, otthoni cukormérőmet a terhelésre, hogy ellenőrizzem a helyességét, és hát nem ezeket az értékeket mérte, nagyon nem, majdnem el is sírtam magam rajta (5.4; 11.4; 9.9 volt a cukor), amin azért csodálkoztam, mert már attól jobbnak kell lennie, hogy abbahagytam a szteroidot. Nos mindegy is, a lényeg, hogy én a hivatalos eredményt veszem figyelembe természetesen, a cukormérőmet pedig eldugtam a szekrényem mélyére....természetesen. És kijelentem, mégsem kell bodybuildernek lennem ahhoz, hogy 103-ról 55-re csökkenjen az inzulin, csak diétára és koránkelésre a sportoláshoz:)
Az endokrinológus viszont még mindig nem nagyon repkedett ettől, sőt azt mondta, hogy ha abbahagyom a Jentaduetot, szedjek 3000 mg Meforált, mert az kell, terhesen is ennyit kell majd, nem árt az, igaz a dobozában max. napi 2000 mg áll, meg az is, hogy terhesen ne szedjük. Azzal már megbarátkoztam, hogy biztos kell szednem, ha terhes leszek, vagyis nem merem majd nem szedni, de ezzel a 3000 mg-al nem tudom mit kezdjek majd. Szóval ezek a dolgok megijesztenek. Tudom, hogy Fülöpnek ez az egyik vesszőparipája, hogy ez kell, de a Kaáliban azt mondták, hogy kicsit túlzásba viszik egyesek az IR-re ajánlott gyógyszer mennyiségét, meg azt is, hogy egyáltalán, hol a határ, sok esetben Krizsa szerint nem is kéne gyógyszer. Az én korábbi eredményeimre azt mondta, hogy határeset, szóval van gond, és kell a gyógyszer, de nem olyan vészes. Ez a nem olyan vészes dolog meg számomra nem teszi indokolttá, hogy a maximálisnál is nagyobb mennyiséget szedjek. Szóval nem értem, és nem tudom, hogy így majd hogyan döntsek erről. Persze még nem kell, úgyhogy ezt be is söpörtem a szőnyeg alá, egyelőre.
A Kaáliban még kértek Chlamydiát, Mycoplasmát, Hepatits B&C-t, HIV-et, szerencsére minden normális.
Megcsináltattam pár Fülöp által kért laborvizsgálatot is, vagyis mindent az autoimmunokon kívül, de szerencsére úgy tűnik itt is minden normális, Toxoplazmán, Rubeólán átestem.
A méhnyaknyákos vizsgálatra meg elmentem a Krizsa által javasolt nőgyógyászhoz, aki nagyon rendes volt, de nem tudtam megállapítani, mennyire alapos. Rendes volt, mert a magánrendelésre mentem, és azt mondta, hogy ezeket a vizsgálatokat meg tudja nekem csinálni ingyen a kórházban is, a magánrendelésén meg 21.000.- Ft lenne ez a 3 db nyavalya. Igaz, az jutott eszembe, hogy mondom neki, hogy "nézze Doktor úr, most jövök egy 60.000 Ft-os vérvételről, és nem akarom kiszámolni, hogy a 3 év alatt, hány 100.000-ket költöttünk vizsgálatokra, úgyhogy ez a 21.000.- Ft már nem igen oszt szoroz, ha már eljöttem az időpontra.", de végül mosolyogtam, megköszöntem a kedvességét, mert tényleg azt gondolom, hogy az volt, és mert nyilván számít a pénz, csak túl akartam esni rajta. Így viszont elkérhettem magam még egyszer a munkából, és mehettem ezen a hétfőn a kórházba. Ott is nagyon rendes és kedves volt, eredmény 2-3 hét múlva, necces, hogy meglesz-e március 10-ig, akkor megyünk a Káaliba. A férjem, G. - ezentúl így fogom használni, mert a többiek is így használják, és nagyon tetszik- elment a Helikobakter kilégzésre, az is negatív.
Remélem, már nem sok vizsgálat kell, és sínen vagyunk az inszeminációhoz.
