Laparoszkópia konzultáció

Szóval az úgy volt, hogy úgy rácuppantam erre az endometriózis témára, mint gyerek az anyatejre. Merthogy azzal kezdődött, hogy elolvastam egy egyszerűcske wikipédia bejegyzést, és például rájöttem, hogy az ott felsorolt tünetek közül sajnos minddel rendelkezem. Mindez pedig annyira a fülembe ültette a bogarat, hogy nem is tétlenkedtem, egyeztettem az orvosommal, és megkérdeztem a véleményét. A tüneteimre és az előzményekre tekintettel abszolút javasolta a laparoszkópiát, ami engem nagyon megnyugtatott, mert így legalább nem csak az én őrült ötletem lesz, hogy megműtessem magam (lehet, hogy teljesen feleslegesen). Kapásból legalább öt dolgot felsorolt, ami beágyazódási problémákat okozhat, és csak laparral látható (uh-val nem).

A konzultáció alkalmával próbáltam megkérdezni a  dokitól, hogy ha találnak valamit azt egyúttal majd ki is veszik, vagy felébresztenek, elmondják, majd pár hét múlva visszaaltatnak és egy másfajta műtét során veszik-e ki. Persze nem hagyta, hogy megkérdezzem, mert azonnal leteremtett, hogy ne szaladjunk ennyire előre, bízzunk benne, hogy nem találunk semmit. Mikor végeztünk, meséltem G-nek, hogy én csak ennyit akartam megkérdezni a dokitól, de nem hagyta. G. mondja, hogy hát igaza van a dokinak, tényleg bízzunk benne, hogy nem találnak semmit. (Egyébként azóta tudom, hogy amit tudnak ott egyből meg is oldanak:)) Sétálunk hazafelé kézen fogva, majd pár perc csend után, mondom a férjemnek, hogy de mi lesz ha nincs ott semmi. Akkor kiderül, hogy nem ez a gond, és tök fölöslegesen vetettem alá magam a laparnak? Jó nagyot nevettünk magunkon és mint két bolond ott álltunk egymással szemben, hogy akkor most végül is mi a fenének örüljünk, hogy ha nincsen ott semmi, vagy ha van és azt végre a probléma okának kinevezhetjük? A problémát pedig megoldják, én pedig mesébe illő módon tavasszal szépen bekapom a legyet.
Merthogy úgy tűnik, hogy talán van is remény egy tavaszi lombikhoz. Nagy szerencsémre a ciklusom pont jól időzített az operációs tervezési naplóhoz, így aztán ha minden jól alakul, jövő héten laparoszkópia. Lányok, ez még nagyobb bulinak ígérkezik, mint a HSG volt...! Egyébként nagyon örülök, hogy túl leszek rajta ilyen hamar, és bízom benne, hogy nem derül ki semmi komoly probléma. Természetesen hamarosan jelentkezem egy szépséges beszámolóval a nagy műtéti fesztiválról.