2014. augusztus 5., kedd

Már megint a metformin

Az örök téma, a mumus, amivel nem tudok megbirkózni, és ez engem éppúgy idegesít, mint amennyire unalmas már ez a kérdéskör.  

Hol is kezdjem? Ugye ott hagytam abba jó pár hete, hogy akkor beadom a derekam a Fülöp –féle endokrinológusnak és elkezdem szedni a 3000 mg metformint. Bár a konzultációra nem mentem el végül, mert korábbról maradt még gyógyszerem, annak meg semmi értelmét nem láttam, hogy elmondja huszadjára is, hogy kell és szabad is szednem ennyi mennyiséget és tulajdonképpen annyit tegyen 12000 Ft-ért, hogy szépen felír három havi receptet, aztán kalap, kabát, kisztihand. Szóval el is kezdtem szedni a gyógyszert, közben pedig szépen kitaláltam, hogy vissza is megyek Dr. Breyer Helgához és megkérdezem azért tőle is, hogy mi a véleménye erről. Elég sokára kaptam időpontot, úgyhogy addig én meg szorgalmasan tömtem és tömtem magamba a metformint és küzdöttem azokkal a mellékhatásokkal, amikre mások oly sokat panaszkodtak, de nekem eddig kimaradtak az életemből. Legalábbis nálam a met eddig jól csúszott, semmit meg nem éreztem a gyógyszer szedésekor. A 3000 mg viszont már feladta a leckét az én szervezetemnek is: a gyomorfájás és az étvágytalanság még nem hatott meg túlságosan, de az émelygés, a folyamatos hányás, hasmenés, valamint a szagoktól, illatoktól való undor már kicsit megijesztett. Szerintem pontosan ilyen lehet majd, ha végre teherbe esek, és eljutok az első pár hétig. Persze akkor valószínűleg imádni fogom az összes tünetet, de most szörnyű volt és félelmetes, hogy reggelente nem tudtam meginni a kávémat, mert undorodtam az illatától. A hányásról meg hát mit is mondjak, az szerencsére engem mindig is elkerült, akkor sem tudtam, amikor igencsak szükségem lett volna rá, de sosem kaptam el még csak vírus formájában sem ilyen tünetet. Hát a gyógyszer szedése alatt elég könnyen ment és elég gyakran, én pedig nagyon megijedtem, hogy több kárt teszek ezzel, mint hasznot és három hét után vissza is csökkentettem szépen az adagot 2000 mg-ra, mert tovább nem bírtam szedni. Közben el is jött a konzultáció Breyer doktornővel, aki igen-igen kerekítette a szemét a felírt mennyiségen. Persze sejtettem, ugyanis ha mást nem is, de egyet nagyon jól megtanultam ez alatt a harc alatt: orvos orvossal sosem ért egyet. Új gyógyszert kaptam, aminek a neve Eufrász…ööö.. akarommondani Eucreas (50mg/850mg), ami szintén egy kombinált gyógyszer. Azt mondta nyugodtan szedhetem inszeminációk alatt is, szerinte a Jentaduetot is lehetett volna, ugye a másik endokrinológus azt is abbahagyatta, én pedig bár tudnám, hol az igazság? J Mindenestre úgy döntöttem, hogy mindent úgy teszek, ahogy a doktornő mondja, tulajdonképpen mindig is bíztam benne, és ha nincs Fülöp kérése, hogy másikhoz járjak, akkor nem is váltottam volna le. Meg hát nem tehetem, hogy örökké ugrálok orvosok, gyógyszerek és adagok között mindig mindenkit megkérdőjelezve, ezzel csak magamat összezavarva. Valakiben meg kell most már bíznom, valaki mellett ki kell tartanom végre ebben az ügyben is. A másik dolog a sport: amire már én is rájöttem korábbi eredményeimet összehasonlítva és Rita esete is igencsak megerősített, de a doktornő ugyancsak abszolút egyetértett abban, hogy izom kell ide apukám, nem kevés izom, úgyhogy egy ideje már én is bőszen emelgetem a súlyokat. Nos, ne izguljatok, sajnos ez nem azt jelenti, hogy most éppen egy body builder, egy fitness világbajnok vagy egy top modell veregeti itten a billentyűzetet. A két hét nyaralásunk ugyanis pont eléggé keresztülhúzta a rendszeres edzéseket és hát sajnos a diétába is alaposan belekóstolt. Maga a nyaralás elég aktív volt: úszás, evezés, csónakázás, rafting, hegyi biciklizések és túrázások, de hát legyünk őszinték, az utóbbi kettő kivételével nem sok minden súrolta a fizikai terhelhetőségem határát. A diétát pedig mind időben mind mennyiségben és minőségben is nehéz volt tartani a sok program, a rengeteg éttermezés és kevés egészséges lehetőség miatt. Volt, hogy kimaradt étkezés, ezért nagyobb mennyiség csúszott le főétkezésekkor mondjuk krumpliból vagy valamilyen rántott átokból. Nem beszélve arról, hogy olyan gasztronómiai különlegességeket volt szerencsém megkóstolni – hála az égnek, hogy csak egy alkalommal -, mint a lángos, a gofri és a Magnum. Három éve nem volt dolgom ilyesmivel, és ezzel el is búcsúztam tőlük ismét hosszú időre. Mindenestre tudom, hogy ez volt az oka annak, hogy a felhőtlen pihenés kellős közepette olykor-olykor egy-egy éjszakára kipattantak a szemeim a lelkiismeretfurdalástól, és nem egyszer mondtam el, hogy tökéletes nyaralás ide, tökéletes nyaralás oda, de nem lesz baj az sem - étkezés terén legalábbis -, ha végre visszarázódunk a dolgos hétköznapokba és főzök, és eszek akkor és azt, amit kell…Ez pedig pont így is történt.

Hogy mik az augusztusi tervek? Csak a szokásos: Clostylbegyt, Ovitrelle, Aspirin Protect, Utrogestan és Clexane, azaz újabb inszemináció, újabb tervvel, várakozással, bizakodással és nem utolsó sorban telis-teli reménnyel.


9 megjegyzés:

  1. Ez annyira brutál adag volt tényleg!!! Nem csoda, ennyire kivolt az emésztőrendszered tőle! Mennyi ideig szedted így? Nekem anno a Kaáli azt mondta, hogy 2-3 hónapot kell hagyni, míg rááll a szervezetem a Merck-re, a fogyásra, az új Ch számolós életmódra, addig nem engedtek inszem-re. Szurkolok, hogy ez az Eufrász mihamarabb és teljesen beváljon! :)

    VálaszTörlés
  2. Ez humoros volt. :-) Én még azzal is küszködöm hogy hány kekszet ehetek meg...akarom mondani nekem nem kell elutaznom és jégkrémek közelében lennem hogy ne bírjam betartani a CH határokat.
    Hát hajrá augusztus. Mikor kezdtek? Már e hónapban meglesz az inszem?

    VálaszTörlés
  3. Nagyon drukkolok neked, pinkman!
    Szeretem az írásaid, ma is megmosolyogtattàl :)

    VálaszTörlés
  4. Bizony az izmok ;) En ket ev dieta utan lattam be, hogy bizony erositenem kell... Es lass csodat a 3 honapos kontrollon az eredmenyeim jobbat javultak Breyer Drno szerint mint az elozo ket evben pedig mar metformin sem szedek csak inositol port nyakalok.
    Drukkolok, hogy sikeruljon.

    En mindennap 20 percet erositek, mindenre, de foleg karra, vallra es aztan betolok egy nagy adag turot, vagy vegan feherje porral dusitott zoldseg levest, vagy ugy szervezem, hogy utana rogton ebedeljem a csirkehust.

    VálaszTörlés
  5. Jaj, Heni, tudtam én is mindig, hogy nagyon sok:( Hónapokat hezitáltam, hogy beszedjem-e, de aztán minden orvos annyira szörnyülködött az eredményeimen (és mind a met adagját forszírozta), hogy gondoltam ennyien csak nem tévedhetnek...No, mindegy ez megint egy hibás próba volt...:(
    Fella, még éppen azt várom, hogy megjöjjön (a napokban várható), de már beszéltem a Kaálival, mert ugye receptek kellenek, úgyhogy menni fog az inszem, szerintem kb. 2 hét múlva.
    Csigusz, örülök, hogy itt vagy Te is:) Tök jó, hogy nem kell már Neked a gyógyszer. Most én is azt tervezem, hogy mindennap erősíteni fogok 20 perceket, hátha jön a javulás:)

    VálaszTörlés
  6. Nem vagyok szakértő, mert nekem nem sikerült hozzájutnom az általam áhított csoda-fogyi-babgyártó szerre, de az tuti, hogy ez marha nagy dózis :-) Az inofolicról mik a tapasztalataitok? Nekem javasolták, de őszintén nem nagyon iszom. Van értelme? A két hét nagyon kevés, mindjárt itt is van :-) Tegnap írtam neked, de kiszippantotta a világháló...akkor még azt, hogy remélem mi is pont akkor kezdünk, és milyen jó lesz egyszerre számolni a napokat...de ma már tudom, hogy nem....

    VálaszTörlés
  7. babgyártó :-) szóval babagyártó...hehe

    VálaszTörlés
  8. :) A babgyártó is cuki:D
    Nem tudom mi van ezzel az inofolic-al, én is csak egy hónapig szedtem, abból meg elég nehéz levonni bármit is. De most megint nagyon mondta a doktornő, hogy ajánlja, hát nem tudom, lehet, hogy veszek, ártani nem árthat.

    VálaszTörlés