Készülődés

Szóval hála a blogtársaimnak minden előírt eredménnyel a kezemben tudtunk ma menni a Kaáliba. Olyan jól sikerült az időzítés és az, hogy minden eredmény rendben volt, hogy gyakorlatilag megbeszéltük, hogy jövő héten inszemináció. Merthogy ma a ciklus 5. napján vagyok, és ha vállaljuk a hasba szurkálást, akkor a Gonal-os megoldásról még nem maradtunk le. G. mosolyogva rám néz, hogy részéről rendben, majd mit sem sejtve megkérdezi, hogy de hát ki fogja beadni az injekciókat? Vissza mosolyog rá a doki, meg én is és egyszerre közöltük vele, hogy hát ezt ő fogja. Kicsit meglepődött rajta, vagyis szerintem megállt a szíve egy pillanatra, de hát ő egy hős és már hajtogatta is a zsebébe a tájékoztató anyagot. A másik megoldás a Clostilbegyt, de azt a ciklus 3. napján kell elkezdeni, úgyhogy az már késő. Tudtam, hogy eljön ez az idő is egyszer, vagy a Gonal vagy a heparin vagy mindkettő, de reméltem, hogy lesz azért előtte majd pár hetem feldolgozni ezt az egészet, mielőtt G. tényleg belém döfi a tűt. De közben meg nagyon örültem, mert november óta tudjuk, hogy ez jön, és - hogy akkor stílusosan fejezzem ki magam - már igazán tűkön ülök. Már írta is fel a recepteket a doktor, mikor is eszembe jutottak  az endokrinológus többször is elhangzott, óva intő szavai: a Jentadutetot 1 hónappal az inszemináció előtt abba kell hagyni. Szóval lefújva az egész, elhalasztva a következő ciklusra, Gonal helyett Clostilbegyt, mert ha már választhatok, akkor inkább a tablettákat kapkodom be. Legnagyobb meglepetésemre azonban nem csak a Jentadueto lett lefújva, hanem az egész metformin kúra, szóval nem hogy a 3000 mg-ot nem javasolja doktorunk, de még az 500 mg-ot sem. Azt mondta ne szedjek semmit, csak a vitaminokat és a Letroxot a pajzsmirigyre...Bízom ebben az orvosban és azt csinálom, amit mond, de valójában fogalmam sincs, hogy mi lenne a helyes, és ez azért nem jó érzés. Nekem nagyon rossz volt a vércukrom, inzulinom előtte, minden orvos elszörnyülködött a láttán, nem beszélve arról, hogy elég sok felesleget is felszedtem pár éve az inzulinrezisztencia miatt, amit gyógyszerrel, diétával és sporttal sikerült szépen le is adnom, nyilván ez is sokat javított az eredményeimen. Nem tudom mi lesz, ha abbahagyom...Félek tőle, hogy árthatok ezzel, de hát mit tudok tenni, akkor most kipróbáljuk ezt. 

Feltehetőleg április 4-5-6-7-8-9 körül fog megjönni, akkor hívnom kell a Kaálit, hogy megbeszéljük az ütemtervet. Gyanítom ez lesz az idei év leghosszabb 1 hónapja, pláne, hogy mostanság 31 és akár 37 napos is lehet a ciklusom, de türelmesnek kell lennem és akkor elszalad az idő. Meg persze sportolnom, sokkal többet, mint amit most, heti 4-5 alkalomra fogom emelni a futások számát. Hát hajrá! :)