2014. június 18., szerda

Tervek

Ha nem sikerül a második inszemináció (na igen, most már valahogy nem vagyok olyan optimista, mint először), akkor azért vannak terveim. Először is keresek egy nőgyógyászt, aki megvizsgál, és akire hosszútávon is számíthatok. Szeretném kivizsgáltatni magam, hogy van-e valamilyen gyulladásom, meg endometrozisom (vagy valami más, a méhem környékére, vagy a méhembe nem illő dolog), mert nagyon régóta ott motoszkál bennem. A 3. vetélés óta nagyon fáj a menstruáció, átsugárzik a lábaimba is, nem beszélve arról, hogy korábban minden menstruációt kihordtam gyógyszer nélkül, azóta aludni sem tudok bogyók nélkül, annyira fáj. Mondják, hogy ha elviselhetetlen ez a fájdalom, akkor gyanakodhatunk erre. No, persze nekem ez örök fejtörést okoz azóta is, hogy mi számít elviselhetetlen fájdalomnak. Ez relatív, ugye nincs összehasonlítási alapunk, nem tudjuk érezni, hogy másoknak mennyire fáj. Legalábbis fizikailag. Úgy érzem, hogy az enyém elviselhetetlen. Viszont ki tudja, lehet más valaki vígan elviselné...Nem beszélve a szurkáló érzésről, ami az alhasam legalján néha, mindenféle időben előjön. Megmagyarázhatatlan számomra, kb 5 éve tapasztaltam, az elején több orvosnál megfordultam, azóta is minden nőgyógyásznak megemlítem (talán pont a Kaáliba még nem mondtam), de egy ultrahangvizsgálat után mindenki kijelentette, hogy nincs ott semmi, tovább nem mentünk. Aztán egyik kitalálta, hogy biztosan valami végbéllel kapcsolatos ügy, ennek köszönhetően még tükrözésre is mennem kellett (ebbe nem megyek bele részletesebben, azon vagyok, hogy kitöröljem az emlékeit....), de ott sem találtak szerencsére semmit. Azóta semmi, csak úgy tűröm, ez nem elviselhetetlen fájdalom, de annál inkább fura, beazonosíthatatlan és oda nem való érzés. Szóval úgy érzem, hogy rám fér valami alaposabb vizsgálat. Lehet mioma? Nem tudom az okoz-e ilyen tüneteket. Azt sem, hogy a sok ultrahangozásom ellenére elképzelhető-e, hogy van, csak mondjuk nem vették észre? Hycosy-m is 2012-ben volt, ott akkor mindent rendben találtak, de lehet azóta már összenőttek a petevezetőim is, aztán teljesen feleslegesen inszeminálgatnak. Emellett szeretnék egy 3. napi és ovuláció utáni 7. napos hormonsort is nézetni. Ilyen is régen volt már. Korábban nézegettem ezeket magamnak is, akkor is , ha orvos nem kérte, mostanában meg a cukorterhelést leszámítva semmit nem figyelgetek. Igazság szerint mióta a Kaáliba járok jól elkényelmesedtem. Egyébként furcsa is ez nekem, hogy nem nagyon kérnek vizsgálatokat a Káaliban, nem nagyon keresgetik az okokat, meg ahogy hallottam végül is máshol sem. Értem én, hogy más  a profil, más hozza a profitot, és nem nő attól olyan gyorsan a sikeres teherbeesések száma sem, ha valakit félévig csak vizsgálgatnak, miközben akár teherbe is eshetne 2 hónap alatt. De annyi esetről hallottam, hogy valaki már több lombikon is túl van, és kiderül, hogy csak IR-e volt, majd pár hónapos diéta után természetes úton esett teherbe. Vagy ugyanilyen történetek például magas TSH-val, pajzsmirigy alulműködéssel. Nem gondolom, hogy az helyénvaló, hogy vannak esetek, amikor ezek a dolgok már csak több sikertelen lombik, stimulációk után derülnek ki. Vagy olyanról is hallottam, akinek a tizenakárhanyadik lombik után írták fel egy intézetben azokat a vizsgálatokat, amik nekem már 2 év próbálkozás után megvoltak (na jó 3 vetéléssel a hátam mögött), és még azt sem tudtam, hogy valaha ki fogok kötni egy meddőségi intézetben. Ha sikertelenséget nem is ezekből a vizsgálatokból derítik ki, akkor sem gondolom, hogy ezeknek így, ebben a sorrendben kell történniük. Lehet, hogy mi nem a leggyorsabban haladunk ezzel a stratégiával, de engem megnyugtatnak a vizsgálatok (akkor is, ha nekem elmondhatatlanul bosszantó ezeket a munkával összeegyeztetni). Megnyugtat az, hogy tudom, mik a bajok, hogy kezeljük azokat (legalábbis azokat, amiket ismerünk). Egyáltalán nem bánom, hogy előbb jól körbejártam a témát, több orvost is meghallgattam, hallgattam a saját megérzéseimre is, utánanéztem és magam is kértem vizsgálatokat,  mielőtt kikötöttünk a Káaliban....És most úgy döntöttem, hogy maradok is ezen az úton, és nem bízom teljesen rá magam csak és kizárólag az intézetre...
Szóval jó lenne találni egy megbízható orvost, hosszútávra olyan valakit, aki otthon van a meddőségi kivizsgálásokban is, de ha majd végre ott tartunk, akkor mondjuk terhesgondozásban is profi. Az az igazság, hogy én még ilyet nem találtam....(De szívesen veszem az ötleteket-privátban is, ha van ilyen kincse valakinek Budapesten :))

7 megjegyzés:

  1. Én Fülöp Vilmost ajánlanám neked, az ő szakterülete kimondottan a habituális vetélés, de emellett olyanokkal is foglalkozik, akik nem tudnak teherbe esni. Én is jártam a Kaáliba, és ugyanazt éreztem, amit te: néhány eredmény ismeretében azonnal nyomják az inszemet, lombikot, nem próbálják kideríteni a nehezített fogantatás valódi okát. Fülöp doktor nagyon sokféle vizsgálatot kér, mielőtt szakvéleményt mond, én nemrég jártam nála, és végre (4év után) tudom, miért nem megy a teherbeesés. És a megoldást is elmondta, és egyértelműen kijelentette, hogy nem lett volna értelme lombikozni. Baba még nincs, de úgy érzem, jó irányba haladunk! Te is hallgass a megérzéseidre! Persze azért drukkolok, hogy sikerüljön a mostani inszem, és ne kelljen tovább menned! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Sunshine:) Igen, jártam már Fülöpnél, ezért egyetértek Veled mindenben, amit írtál, szerintem nagyon jó orvos, akármilyen ember is. Csak most adunk előbb esélyt ennek a proginak meg Celxane kombinációnak, hátha így is megmarad a baba. Ha, nem és lesz még egy biokémiai terhességem, akkor azonnal visszamegyek Fülöphöz.
      Köszi a drukkot:) Én is Nektek, hogy mihamarabb összejöjjön:) Te írsz valahol?

      Törlés
    2. Igen, írok blogot: http://anyaprojekt.blogspot.hu/ Beleolvashatsz, ha gondolod, bár mostanában főleg lelkizésről szól... Köszi a drukkot! :-)

      Törlés
  2. Szia Pinkman,
    Jó ötlet ha kivizsgáltatod jól magad, én is többmindent megcsináltattam volna ha Magyarorszgáon lakunk.
    Ami a fájdalmakat illeti lehet bél fájdalom. (nem muszáj semmi végzetes bélbetegséged legyen, nekem ugyan colitisem van de ami miatt nekem sokat fáj a hasam - tulképpen mindig - az állítólag attól van hogy rossz helyen vannak a beleim. Ezt röntgenes feltöltéses vizsgálaton állapították meg, én is próbálom elfelejteni bár sajna pár évente ismételni kell és nem ez a legrosszabb).
    Én nem tudom endometriózist csak tényleges benézéssel (tehát lapar minimum) lehet megállapítani azt hiszem. Az a baj hogy a dokik nem szívesen küldenek mindenféle vizsgálatokra csak ha nagyon indokolt és az meg szerintem tök szubjektív. Lehet sokkal jobban kellene panaszkodnod a fájdalomra?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tudom, Ella, egy időben panaszkodtam én, de nem nagyon tudnak vele mit kezdeni. Egyébként lehet tényleg, hogy a beleim, mert azt megállapították akkor, hogy nagyon csavarosak (már elnézést, ha túl sok a gusztustalan infó), de én ezt nem tudom egyértelműen beazonosítani. Sokszor elhiszem, hogy a bélésem, mert annak jobban örülnék. De néha meg annyira tudok rettegni attól, hogy más, a méhem, vagy valami, aminek köze van a meddőségemhez és, hogy valami végleges, mert régóta tart...vagy, hogy akkor fognak rájönni, hogy mi ez, amikor már túl késő lesz...Hát ilyen ez..., de gondolom Te is ismered ezeket a félelmeket...

      Törlés
  3. Én helyedben azzal indítanék (én is így tettem anno), hogy legalább 2-3 ciklusban nézetnék mindenféle hormont, 3-5. és 7DPO eredményeket is + AMH, TSH, prolaktin, tesztoszteron, D-vitamin, stb. és hárompontos terhelés (inzulin és cukor is)… vagyis az alapok. Fixen megvan, hogy miket kell ilyenkor, ehhez semmi szükség dokira első körben, mert ha magánrendelésre mész, úgysem tudják felírni a nőgyógyászok ingyen, csak magánlaborba küldenek tovább, mait magadtól is meg tudsz tenni. Nem lesz olcsó mulatság, ha jól emlékszem olyan 25ezer körül van egy egyszerűbb ciklus (mert pl. AMH és D-vitamin az nem kell csak egyszer, és kb. ők a legdrágábbak), de ennyiből már te is fogod tudni, hogy merre indulj tovább. Mert ha hormonprobléma, akkor egy profi nőgyógyász-endokrinológus kellene például - ha nem az, akkor valaki olyan, aki hajlandó laparral benézni, hogy mi más lehet; de műteni ugye csak akkor érdemes, ha minden más, ami nem invazív vizsgálódást igényel, ki van zárva.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen a jó tanácsot:) igen, én is pont ezekre a hormonokra gondoltam. 2 éve még jók voltak amúgy, de ugye nem tudom változott-e, ha igen, merre. Egyébként akkor is magam nézettem fizetős laborban, nem az orvos kérte, olyan érdekes ez, mármint, hogy nem alap. Cukorterhelésre és TSH ellenőrzésre 3 havonta most is járok, mert szedek is rá gyógyszert.

      Törlés